A falu története egészen az őskorig nyúlik vissza. A feltárt leletek szerint újkőkori település volt ezen a területen. Az avar korból is maradtak emlékek és a honfoglalás idejéből is feltárt sírokat említenek. Az első írásos anyag az 1332-37-es évi pápai tizedjegyzék. Ekkor a község birtokosa Opuz nembeli Detric fia Gergely. Innen lehet a falu nevének az eredete. A szájhagyomány több névmagyarázattal is szolgál. A XV. századi birtokosai közül a Szántai, Cserői és a Radnóti család ismert. Ebben az időben már fejlett a földművelés és a falu bortizede is jelentős. Mátyás korában ez a terület jól ismert vadászatra alkalmas hely. A hagyomány szerint a Somlyó hegyén tanította Mátyás kirapc_tortenete01ály a sólymait  vadászatra. A hegy neve is egy elírás lehet (Sólyom-Somlyó). A török megszállás alatt elbujdostak, elmenekültek a falu lakói.

A XVII-XVIII. században Koháry, Vay Négyesy, Libercsey stb. nemesi birtokokat említi az írás.  A XVIII. századtól az anyakönyvekből lehet tájékozódni. Megjelennek a ma is élő családnevek: Kovács, Füleki, Molnár, Mártha, Cseres, Petrik, Gulics, Édes, Sőregi, Krizsán, Laczik, Juhász, Lévai, Zelnik, Végh stb. Ebben az időben Apcot már mezővárosként említik. A környék kereskedelmi központja. Van három országos hírű kirakodó vására és 40 kereskedője. A XVIII. sz. második felétől a Grassalkovich birtok része, majd 1873-ban Szent-Ivány Farkas vásárolja meg. 1876-ban építi meg a faluban a kastélyt.  Az ipari fejlődés megindul: létrehozza az Apc vidéki Kőbányák Rt-t ipari vasúttal. 1905-ben téglagyárat alapítanak.

apc_tortenete02Van a faluban gőzmalom is. A szőlő és borteremelés szintén említést érdemel. A XIX.sz végétől van iskola, posta és távíróhivatal, közkút, csendőrőrs. Az első világháború jelentős terheket rótt a falura: ember, pénz, gabona hiány. A Tanácsköztársaság és a román megszállás után földkérdés megoldása vált sürgetővé. Ebben az időszakban kezdődik el  a villamosítás. A II. világháború megtizedelte a falu lakosságát: a  Don kanyart megjárt katonák, a hadifogságba kerültek, a zsidó iparos-kereskedő réteg deportálása.

A háború után 600 kat. holdat osztottak szét a földosztás során, megkezdődött a háborús károk helyreállítása és az új közigazgatás megszervezése.  A termelőszövetkezetek 1950-től szerveződtek, Apc területén három is alakult, melyek 1974-ben egyesültek. Számos középület – óvoda, iskola, orvos lakás és rendelő, stb. – épült, melyek jól szolgálták a község fejlődését. Apc 1950-től vált ismét önálló tanácsú községgé, kezdetben a hatvani, majd később a gyöngyösi járás települése. 1983-tól a hatvani városkörnyék tagja. Az 1990-es önkormányzati választások során képviselő testületet és polgármestert választottak, és a község önkormányzati igazgatás alá került.

/Források:  Dartsay Zsigmond: Apc nagyközség monográfiája;  Illés József: Apc község története/

Apc címere:

apc_cimerApc község címere aranykontúrú, kék alapú “öreg paláston” a palást alsó csúcsos részében zöld színű hármas halommal, aranyszínű koronán ezüst kettős kereszt, a hármas halom két oldalán aranyszínű leveles füzér, mint növényi motívum, a kettős kereszt felső keresztjével egy vonalban a két oldalon jobbra ezüstszínű félhold, balra ezüstszínű hatágú csillag. A címer felett a palást ívével párhuzamosan APC felirat, a címer alatt az 1332 évszám látható.

Forrás: https://magyarcimerek.hu/86-apc